Párazáró vagy páraáteresztő fólia: melyik hova való?

A tetőn két teljesen eltérő feladatú fólia dolgozik, és a nevük annyira hasonlít, hogy a boltban, sőt néha a tetőn is összekeverik őket. A párazáró fólia a lakás felől érkező párát tartja vissza, a páraáteresztő fólia kívül véd a csapadék ellen, miközben a párát kiengedi. Ha a kettő helyet cserél, vagy az egyik hiányzik, a hőszigetelés néhány év alatt átnedvesedik, és a kár sokszor csak akkor derül ki, amikor a mennyezeten megjelenik a folt. Ebben a cikkben sorra vesszük, melyik fólia hova való, és mire figyeljen, ha tetőcsere vagy tetőtér-beépítés előtt áll.

Honnan jön a pára, és miért gond a tetőben?

Egy lakott házban folyamatosan keletkezik vízgőz: főzés, fürdés, teregetés, a lakók légzése. A meleg levegő több párát képes megtartani, mint a hideg, és a pára a melegebb oldal felől a hidegebb felé vándorol. Télen ez azt jelenti, hogy a lakótér párája a mennyezeten és a tetőn keresztül kifelé igyekszik.

A gond ott kezdődik, ahol ez a pára a szerkezeten belül egy olyan pontra ér, ahol már elég hideg van ahhoz, hogy lecsapódjon. Ha ez a pont a hőszigetelés belsejében van, a szigetelés átnedvesedik, a hőszigetelő képessége romlik, a faszerkezet pedig tartósan nedves környezetbe kerül. A két fólia együtt arra szolgál, hogy ez ne történjen meg: az egyik a pára bejutását korlátozza, a másik a kijutását segíti.

A párazáró fólia: a meleg oldalon a helye

A párazáró fólia mindig a hőszigetelés belső, meleg oldalára kerül. Beépített tetőtérnél ez a gipszkarton burkolat mögötti réteg: a szarufák közötti és alatti hőszigetelés alá, a lakótér felé. Feladata, hogy a lakás párájának minél kisebb része jusson be a szigetelésbe.

A párazáró réteg akkor működik, ha összefüggő. A fóliacsíkok toldásait párazáró ragasztószalaggal kell lezárni, a falakhoz, a kéményhez és a tetőablak kávájához csatlakozva is tömíteni kell. Egy tömítetlen toldás, egy átszúrt villanydoboz vagy egy ragasztás nélkül odatűzött szél pontosan ott enged be nagy mennyiségű párát, ahol a legkevésbé látszik.

A páraáteresztő fólia: kívül, a fedés alatt

A páraáteresztő, más néven diffúzióképes alátétfólia a hőszigetelés külső oldalára, a cserép vagy a cserepeslemez alá kerül. Két feladata van, és mindkettő fontos. Egyrészt vízzáró: ha a szél a cserepek közé befújja a havat vagy az esőt, vagy egy cserép megreped, a víz nem a szigetelésre és a padlásra jut, hanem a fólián lefolyik az ereszig. Másrészt átengedi a párát: ami mégis bejutott a szerkezetbe, az kifelé el tud távozni.

A fólia fölé ellenléc kerül, erre jön a tetőléc és a fedés. Az ellenléc vastagsága adja a szellőző légrést a fólia és a fedés között. Ebben a résben az eresz felől a gerinc felé áramló levegő viszi el a fólián kijutott párát, és szárítja ki a fedés alsó oldalát. Ellenléc nélkül a tetőléc közvetlenül a fóliára fekszik: a fólián lefolyó víz a lécek mögött megakad, és nincs összefüggő szellőző légrés, így a szerkezet nehezen szárad ki. Erről a tetőcsere oldalunkon is részletesen írtunk.

Cserepeslemez alatt különösen fontos

A fémlemez fedésnek van egy sajátossága: hideg, derült éjszakákon a lemez gyorsan lehűl, és az alsó felén kicsapódik a pára. Ha a lemez alatt nincs alátétfólia, ez a víz a padlásra vagy a szigetelésre csöpög. Páraáteresztő fóliával és ellenléces légréssel a kicsapódó víz a fólián lefolyik, a légrés pedig kiszárítja a szerkezetet. Ezért cserepeslemezes tetőfedésnél az alátétfólia és a légrés nem elhagyható tétel. Erről részletesebben a cserepeslemez hátrányairól szóló cikkünkben írtunk.

Az alapszabály: belülről kifelé egyre nyitottabb

A rétegrendek tervezésének egyik legfontosabb elve, hogy a szerkezet rétegei belülről kifelé haladva egyre jobban engedjék át a párát. Belül a legzártabb réteg áll, kívül a legnyitottabb. Így a pára nehezen jut be, de ami bejutott, az akadálytalanul távozik.

A fóliák páraáteresztését az úgynevezett Sd-értékkel szokás jellemezni: minél kisebb, annál jobban engedi át a párát. A páraáteresztő tetőfóliák Sd-értéke nagyon kicsi, a párazáró fóliáké ennek sokszorosa. A pontos számot mindig a gyártó műszaki adatlapján érdemes megnézni, nem a csomagolás feliratán. Beépített tetőtérbe ma gyakran párafékező fólia kerül, amely nem zár teljesen, csak erősen korlátozza a pára útját. Ez sem hiba, ha a rétegrend egészét ehhez tervezték.

A leggyakoribb hiba: fordítva vagy rossz helyre kerül

A legsúlyosabb hiba az, amikor kívülre, a fedés alá párazáró fólia kerül. Ilyenkor a pára bejut a szigetelésbe, de kifelé nem tud távozni, a két zárt réteg közé zárt szigetelés pedig fokozatosan átnedvesedik. Hasonló a helyzet, ha belül egyáltalán nincs párazáró réteg, vagy van, de lyukas: a szigetelésbe több pára jut, mint amennyit a külső oldal ki tud engedni.

Gyakori hiba az is, ha a szarufák közé túl vastagon tömik a hőszigetelést, és az felfelé kinyomja a fóliát, amely így belóg a szellőző légrésbe vagy a lécekhez ér, vagy ha az ellenléc elmarad, és nincs szellőző légrés. Hiba lehet az is, ha a páraáteresztő fóliát hosszú hetekig fedés nélkül hagyják. Az alátétfóliák csak korlátozott ideig bírják a közvetlen napsugárzást, ezért a fedésnek a gyártó által megadott időn belül fel kell kerülnie.

Mi a helyzet a hideg padlással?

Ha a padlástér nincs beépítve és nincs fűtve, a hőszigetelés nem a tetőbe, hanem a födémre kerül. Ilyenkor a tetőn a páraáteresztő alátétfólia továbbra is a fedés alatt a helye, de párazáró fólia a tetőre nem kell. A párazárás a födém meleg oldalán, a lakás felőli részen oldandó meg.

A szellőzés itt is fontos: a hideg padlásnak szellőznie kell, különben a födémen át feljutó pára télen a fedés alján, a szarufákon vagy a fólián csapódik le. Ha télen dér vagy vízcseppek látszanak a padláson, az a túl sok párára vagy a kevés szellőzésre utal.

Lapostetőn is kell párazáró réteg

A lapostető hagyományos, egyenes rétegrendjében alulról felfelé a födém, a párazáró réteg, a hőszigetelés, végül a vízszigetelés következik. A legfelső réteg, legyen az bitumenes lemez vagy PVC fólia, gyakorlatilag nem enged át párát. Ezért ha a hőszigetelés alatt nincs megfelelő párazárás, a födémen át feljutó pára a hőszigetelésben és a vízszigetelés alatt reked.

Az ilyen tetőn a vízszigetelés felül ép lehet, a szerkezet mégis nedves, és a beázás jelei alulról jelentkeznek. Ha a régi rétegekben már összegyűlt a pára, felújításkor páranyomás-kiegyenlítő réteggel és páraszellőzőkkel lehet utat adni neki. A rétegrendről a lapostető szigetelés oldalunkon olvashat bővebben.

Mit kérdezzen meg a kivitelezőtől?

Tetőcsere vagy tetőtér-beépítés előtt érdemes rákérdezni néhány dologra, mert a fóliák a kész tetőn már nem látszanak:

• Milyen alátétfólia kerül a fedés alá, és páraáteresztő-e?
• Lesz-e ellenléc, és mekkora szellőző légrés marad a fólia fölött?
• Hogyan szellőzik a tető az eresznél és a gerincnél?
• Beépített tetőtérnél ki készíti a belső párazáró réteget, és hogyan zárják le a toldásokat és a csatlakozásokat?

A belső párazárás gyakran nem a tetőfedő, hanem a szárazépítő munkája. Ha két csapat dolgozik, egyeztessék, ki felel a rétegért, mert a két szakág közötti határon szokott elmaradni.

Gyakori kérdések

Lehet ugyanazt a fóliát használni belül és kívül?

Nem. A két fólia ellentétes feladatot lát el: a párazáró belül a párát tartja vissza, a páraáteresztő kívül a vizet tartja kint és a párát kiengedi. Ha kívülre párazáró fólia kerül, a szigetelésbe bejutott pára nem tud távozni.

Kell-e párazáró fólia, ha a padlás nincs beépítve?

A tetőre nem. Hideg padlásnál a hőszigetelés a födémre kerül, a párazárást ott, a födém meleg oldalán kell megoldani. A tetőn a fedés alá ilyenkor is páraáteresztő alátétfólia való, és a padlásnak szellőznie kell.

Miből látszik, hogy a párazárás hibás?

Jellemző jel a télen vizes, foltos vagy penészes tetőtéri mennyezet, a padláson látható dér vagy vízcsepp, illetve a nedves, összeesett hőszigetelés. Ezek a jelek beázásra is utalhatnak, ezért a pontos okot a helyszínen érdemes megnézetni.

Elhagyható az alátétfólia cserépfedés alatt?

Nem javasoljuk. A cserépfedés önmagában nem teljesen zárt: a szél a cserepek közé befújhatja a havat és az esőt, egy megrepedt cserép pedig ázást okoz. Az alátétfólia ilyenkor a második védvonal, és cserepeslemez alatt a kicsapódó párát is elvezeti.

Meddig maradhat fedetlenül az alátétfólia?

A gyártó adatlapja megadja, mennyi ideig bírja a fólia a közvetlen napsugárzást. Ezen belül fel kell kerülnie a fedésnek. A hosszan fedetlenül hagyott fólia elöregedhet, és a vízzárása romolhat.

Ha bizonytalan a saját tetejében

A fóliák hibái ritkán látszanak kívülről, a következményük viszont évekig építi a kárt. A Minden Tető Kft. ügyvezetője, Pámmer Krisztián 26 éve tetőfedő, több mint 4000 munka van mögötte. Somogyban és a Balaton környékén, Budapesten és Pest megyében, illetve a Dunántúlon bárhol vállalunk munkát, nagyobb munkára az egész országban. Ingyenes felmérésen megnézzük a tető és a padlástér állapotát, és írásos, tételes ajánlatot adunk. Kérjen ajánlatot itt.