
A cserepeslemez az elmúlt években a családi házak egyik legnépszerűbb tetőfedő anyaga lett: könnyű, gyorsan felrakható, és sok esetben a régi fedésre is ráépíthető. Aki viszont döntés előtt áll, jogosan kérdezi: mi a hátránya? Ebben a cikkben nem a prospektusok oldaláról nézzük az anyagot, hanem abból a szemszögből, ahonnan a tetőn dolgozó szakember látja. A legtöbb „hátrány" ugyanis nem az anyagban van, hanem abban, hogyan választják ki és hogyan rakják fel. Van azonban néhány, ami valódi korlát — ezeket is őszintén leírjuk.
A fém jó hővezető. Tiszta, hideg éjszakákon a lemez gyorsabban és jobban lehűl, mint a cserép, és ha a padlástérből meleg, párás levegő éri az alsó felületét, azon víz csapódik ki. Ez a cserepeslemez leggyakrabban emlegetett problémája, és valódi jelenség — csak éppen jó rétegrenddel kezelhető.
A megoldás a páraáteresztő alátétfólia és a fólia fölötti, ellenléccel kialakított szellőző légrés. A kicsapódó vizet a fólia az ereszhez vezeti, a légrésben áramló levegő pedig kiszárítja a szerkezetet. Ahol a fóliát ellenléc nélkül, közvetlenül a szarufára fektetik, vagy a gerincnél és az eresznél nincs meg a be- és kiszellőzés, ott a pára bent reked, és a faszerkezet évek alatt átnedvesedik. Egyes gyártók filcszerű, páramegkötő bevonattal ellátott lemezt is kínálnak, de ez sem helyettesíti a helyes rétegrendet.
A lemez hangosabb, mint a cserép — ezt kár volna tagadni. Hogy mennyire, az szinte teljesen a lemez alatti szerkezeten múlik. Szigeteletlen, fűtetlen padlás fölött, vékony lemezzel a nagy eső valóban dobol. Beépített tetőtérnél, ahol a lemez alatt alátétfólia, légrés, majd hőszigetelés és belső burkolat van, a különbség a mindennapokban alig érzékelhető.
Ha a tető alatt lakott tetőtér van, vagy később lesz, érdemes eleve a vastagabb, 0,5 milliméteres lemezt választani, és a tetőtér szigetelését a fedéssel együtt megtervezni.
A fém a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés során tágul és húzódik össze. Emiatt a lemez néha pattogó, kattogó hangot ad, és a rögzítésre is folyamatos terhelés jut. A cserepeslemezt gumitömítéses (EPDM alátétes) csavarokkal rögzítik; ha ezeket túlhúzzák, a tömítés szétnyomódik és hamarabb elöregszik, ha alulhúzzák, nem zár rendesen. Mindkét esetben a csavar mellett idővel beszivároghat a víz.
A gyártók pontosan előírják a csavarok számát és kiosztását. Ha ettől eltérnek — kevesebb csavarral, „szemre" rögzítve —, az erős szélben és a hőmozgások során megbosszulja magát.
A lemez korrózióvédelmét a horganyréteg és a gyári bevonat adja. A kritikus pontok mindig ott vannak, ahol ez a védelem megsérül: a vágott éleknél, a karcolásoknál és a fúrásoknál. Két tipikus kivitelezési hiba gyorsítja a rozsdásodást. Az egyik a sarokcsiszolóval (flexszel) történő vágás: a szikra megégeti a bevonatot és a horganyréteget a vágás mentén és a környező felületen is, ezért a gyártók ezt kifejezetten tiltják — lemezvágó ollóval vagy erre való géppel kell vágni. A másik a fúráskor lehulló fémforgács: ha a lemezen marad, néhány hét alatt rozsdafoltokat hagy a bevonaton.
Jól kivitelezett tetőnél ezek a pontok ellenőrizhetők: a karcokat javítófestékkel kezelik, a forgácsot minden munkanap végén lesöprik.
A cserepeslemez nem törik, mint a cserép, de behorpadhat. Ha valaki rosszul lép rá — a hullám tetejére, két léc közé —, maradandó horpadást okozhat, amely nemcsak csúnya, de a víz elvezetését is ronthatja. A lemezen a lécek fölött, a hullám alsó részén lehet biztonságosan járni. Ezt érdemes tudni annak is, aki később antennát szerel, kéményt seprettet vagy napelemet telepíttet.
Nagyobb jégeső a vékonyabb lemezt behorpaszthatja. Ez többnyire esztétikai kár, a vízzárást ritkán érinti, de a tetőn látható marad.
Egy törött cserepet ki lehet emelni és ki lehet cserélni. A cserepeslemez táblái viszont hosszúak, egymásra lapolva, csavarokkal rögzítve fekszenek, így egy sérült tábla cseréje több munka: a szomszédos táblák rögzítését is bontani kell. Ráadásul az évek óta napon lévő lemez színe kissé megváltozik, az új tábla pedig nem mindig illeszkedik hozzá tökéletesen, főleg ha más gyártási sorozatból vagy más gyártótól származik.
Az olcsóbb, vékony poliészter bevonatú lemezek jobban fakulnak. Ezen a vastagabb, matt vagy poliuretán bevonatú lemez sokat segít.
A sima, bevonatos felületen a hó nem kapaszkodik meg úgy, mint a cserép érdes felületén. Amikor megindul, egyszerre, nagy tömegben csúszik le — rá a bejáratra, a járdára, az autóra, és letépheti az ereszcsatornát is. Ezért cserepeslemez tetőn a hófogó rendszer nem kiegészítő, hanem a legtöbb esetben szükséges tartozék, különösen a bejáratok, járdák és a kisebb tetők fölött. Az ajánlatban érdemes megnézni, szerepel-e benne.
A cserepeslemeznek a gyártó által előírt minimális tetőhajlása van; ennél laposabb tetőre nem alkalmazható, ott más megoldás kell. A sok törésvonalú, kontyolt, tetőablakos, vápás tetőknél pedig a táblás anyag sok vágással és hulladékkal jár, és több bádogos elemet igényel — itt a lemez ára és munkaigénye közelebb kerül a többi fedőanyagéhoz.
Végül: egyes településeken a helyi településképi rendelet szabályozhatja a tetőfedés anyagát vagy színét. Döntés előtt érdemes rákérdezni az önkormányzatnál, különösen védett településrészen.
A fenti hátrányok mellett a cserepeslemez előnyei is valódiak. Lényegesen könnyebb, mint a cserép, ezért a gyengébb tetőszerkezetet is kevésbé terheli, és bizonyos esetekben a régi fedésre ráépíthető — ilyenkor a bontás költsége kiesik. Ez különösen a palatetőknél lehet érdekes; a lehetőségekről a palatető felújítás oldalunkon írtunk. A felrakás gyors, és jó rétegrenddel, rendesen kivitelezve a tető hosszú évtizedekig szolgál.
Összefoglalva: a cserepeslemez hátrányainak nagy része kivitelezési kérdés. Aki vastagabb lemezt választ, ragaszkodik az alátétfóliához és az ellenléces szellőző légréshez, a gyártói rögzítési előírásokhoz és a hófogóhoz, az a gyakori panaszok többségét megelőzi.
Akkor, ha a lemez alatt nincs alátétfólia, vagy a szellőzés nem megfelelő. Páraáteresztő fóliával és ellenléces légréssel a kicsapódó pára nem a padlásra csöpög, hanem a fólián lefolyik az ereszhez, a légrés pedig kiszellőzteti.
A felület a gyári bevonat és a horganyréteg miatt jól ellenáll. A rozsdásodás jellemzően a sérült pontokon indul: vágott éleknél, karcoknál, flexszel vágott részeken és a fedésen hagyott fúrásforgács nyomán. Szakszerű kivitelezéssel ezek megelőzhetők.
Igen, erre a lemezhez illő rögzítőelemek léteznek. Fontos, hogy a rögzítés vízzáróan, a lemez hullámához illeszkedve készüljön, és a szerelők a lemezen a lécek fölött, a hullám alsó részén járjanak, hogy ne horpasszák be.
Ez elsősorban a lemez vastagságán, a bevonat minőségén és a kivitelezésen múlik. A gyártók a bevonat típusától függően különböző időtartamú garanciát adnak; az ajánlatnál érdemes elkérni a konkrét lemez garanciális feltételeit, mert ezek gyártónként és termékenként eltérnek.
Ha a tetőszerkezet bírja a súlyt, a tető bonyolult geometriájú, a helyi szabályozás cserepet ír elő, vagy a legcsendesebb fedésre van szükség szigeteletlen padlás fölött, érdemes a cserepet is mérlegelni. A döntést a konkrét tető ismeretében lehet jól meghozni.
A Minden Tető Kft. 26 éve foglalkozik tetőfedéssel és tetőfelújítással; eddig több mint 1,1 millió négyzetméter tetőt fedtünk le, 4000-nél több munkát zártunk le, 99 százalékos ügyfél-elégedettség mellett. A cserepeslemez tetőfedésnél a fenti pontokra — rétegrend, szellőzés, rögzítés, hófogó — külön figyelünk. Ha nem biztos benne, hogy az Ön tetejére a cserepeslemez a jó választás, kérjen tőlünk felmérést: megnézzük a tetőszerkezetet, és megmondjuk, mi illik hozzá.